Ausztrál Csonkafarkú Pásztorkutya
A világ végéről jött csonkafarkú
Eredeti név: Australian Stumpy Tail Cattle Dog
Típus: Lupoid
Kan méret: 45,5-51 cm
Szuka méret: 43-48 cm
Ápolás mértéke
1
Sheepdogs and Cattle Dogs (except Swiss Cattle Dogs)
FCI
Származási hely Australia
Tudta-e? ?
A csonkafarkú pásztrokutyákat főként az ausztrál vadonban tenyésztették, így csak nagyon kis számban kerültek regisztrálásra. Csak 2001-ben kapta ez az ősi kutyafajta az ausztrál csonkafarkú pásztorkutya elnevezést.
Ezeknek az arányos, kissé szögletes testalkatú kutyusoknak elég megviselt és barátságtalan a megjelenésük. Azonban fürgeségük és kitartásuk bizalmat keltenek az emberben, hiszen bármilyen nehéz és hosszú munkát, bármilyen szélsőséges időjárási viszonyok között képesek elvégezni A csonkafarkú pásztorkutyák hűséges, bátor, elhivatott kutyák, ösztönös munkakedvvel viselik gondját a nyájnak. Mindig éberek, figyelmük egy pillanatra sem lankad. Szófogafó fajta, és az idegenekkel szemben kissé gyanakvóak. A versenyporondon minden esetben kezesnek kell lenniük.
Ausztrál csonkafarkú pásztorkutya Pár szóban :
-
Fej
Feje a fülek között széles és lapos, a szemek felé elkeskenyedő. A stop enyhe, de pontosan kivehető.
-
Test
Testhossza a szegycsonttól a farig megegyezik a marmagassággal.
-
Bunda
Bundája kék, vöröspettyes.
-
Fülek
Fülei meglehetősen kicsik, hegyesek és felállóak. Magasan ülnek, egymástól távol.
-
Farok
Farka vágatlan. Természetesen sem lehet hosszabb, mint 10,16 cm (4 inch).
-
Szőrzet
Fedő bundája meglehetősen rövid, sűrű és közepesen durva tapintású. Az aljszőrzet is rövid és sűrű, ám finom, puha.
Amint azt a neve is mutatja, ez a fajta főként a csorda terelésére és őrzésére hivatott. És a csonkafarkú pásztorkutya ezt is teszi, legyen szó bármilyen nagy vagy szűkös területről is, dacolva mindenféle mostoha körülménnyel. Mindig éber, kivételes intelligenciával bíró, szemfüles, bátor és megbízható kutya. Teljes mértékben odaadó és kötelességtudó, így ideális pásztorkutya. Ez a kutyafajta hosszú történelemre tekint vissza, már a 19. század elejétől körültekintően tenyésztik Ausztráliában. Azonban két iskola is a magáénak vallja. Az első, a Thomas Simpson Hall, amely az Észak-Angliából származó terelőkutyákat, az ún. smithfield-eket keresztezte az Ausztráliában őslakos dingókkal. 1830 körül így jött létre az első ausztrál terelőfajta, az ún. Hall's Heeler. A másik verzió szerint egy New South Wales-i hajcsár, Timmins of Bathurst keresztezte a smithfield-et a dingóval 830-ban. Az így született utódok vörös, rövid farkú kutyák voltak, és a Timmins Biters néven ismerték őket. Félelmetes munkakutyák voltak, de a jószággal szemben is könyörtelennek bizonyultak. Ezért egy újabb keresztezésre volt szükség. Ekkor jött a képbe a simaszőrű blue merle collie, és az így kifejlesztett utódok lettek ennek a kiváló és sokoldalú fajtának, a ma ismeretes csonkafarkú pásztorkutyák ősei.
