Sarplaninai Juhászkutya
A megvesztegethetetlen védelmező
Eredeti név: Šarplaninac
Egyéb megnevezés: Sharplaninac, Yugoslav Shepherd Dog
Típus: Molossoid
Kan méret: átlagosan 62 cm, de a nagytestű hímek a kedveltebbek (56 cm alatt a hímet kizárják a tenyésztésből)
Kan testsúly: 35-45 kg
Szuka méret: 58 cm (az 54 cm alacsonyabb szukákat kizárják a tenyésztésből)
Szuka testsúly: 30-40 kg
Ápolás mértéke
2
Pinscher and Schnauzer - Molossoid Breeds - Swiss Mountain and Cattle Dogs
FCI
Származási hely Macedonia, The Former Yugoslav Republic of
Tudta-e? ?
A sarplaninai juhászkutya általános megjelenését nem is olyan könnyű meghatározni. A szabványelőírás ugyan azt mondja, hogy a test felső vonala vízszintes vagy a far felé enyhén lejtő, a hegyekben tenyésztett és nevelt kutyák fara valójában egy kissé magasabb lehet, mint a mar.
A sarplaninai juhászkutya robosztus, erős testfelépítésű, arányos, óriás testű kutya. Vastag, hosszú szőrű bunda borítja, kissé durva tapintású és kihangsúlyozza testük tömörségét. Nagyon elkötelezett, megingathatatlan állatok, nyugodtak, higgadtak, védelmezők, de soha nem harapósak.
Sarplaninai juhászkutya Pár szóban :
-
Fej
Feje arányos a testével. Teljes hossza kb. 25-26 cm, azaz a marmagasság 40%-a.
-
Test
A teste valamivel hosszabb, mint a magassága (a hímeknél 8:10 arányban, a szukáknál 10:12 arányban).
-
Bunda
Fehértől a sötétbarnáig, majdnem fekete színig minden szín elfogadott. A legkedveltebb szín a palaszürke és a sötétszürke.
-
Fülek
Átlagos hosszúságú fülei V alakúak, lelógóak, az arcra simulnak.
-
Farok
Farka hosszú, legalább a csánkig leér.
-
Szőrzet
Szőre a fején, a fülén és a mellső lábain rövid, a nyakán, a törzsén, a hátsólábain és a farkán hosszú, lesimuló, viszonylag durva tapintású.
A sarplaninai juhászkutyákat időtlen idők óta tenyésztik a dél-szláv államok hegyvidéki területein. Nevüket a Šar-hegységről kapták, hiszen ott ez volt a leggyakoribb kutyafajta, ma azonban a volt Jugoszlávia területén többnyire mindenhol tenyésztik. Az FCI először 1939-ben jegyezte ezt a kutyafajtát Ilirski Ovcar (Ilirski juhászkutya) néven. 1957-ben nevét sarplaninai jugoszláv juhászkutyára változtatták a jugoszláv kutyatenyésztési hivatal kérésére. A fajta eredetét illetően csak találgatni tudunk. A fajtához tartozó kutyákat valószínűleg a vándorló törzsek hozták magukkal Ázsiából Európába. A fajta kezdetleges egyedei csak a birkatartással foglalatoskodó területeken voltak megtalálhatók, és ők védték meg a jószágokat a vadállatok támadásaitól.
