Drótszőrű isztriai kopó – Photos, Characteristics, Information – Dog Breeds - Royal Canin
Kezdőlap > Drótszőrű isztriai kopó

Nyomtatás

Drótszőrű isztriai kopó

Balkáni hófehérke

Breed
FCI-6
Scenthounds and Related Breeds
FCI
breed_picture

Original Name : Istarski Ostrodlaki Gonič

Típus : Braccoid

Kan méret : ideális esetben: 52 cm

Kan testsúly : 16-24 kg

Szuka méret : ideális esetben: 50 cm

Ápolás mértéke :

Származási hely : Croatia

breed_picture

A drótszőrű isztriai kopók vadnyul- és rókavadászatra specializálódott vadászkutyák, bár vérebként sem utolsók - sőt! Fizikai adottságaik kellően alkalmazkodtak az Isztriai-félsziget terepéhez. Ezek a horvát kutyusok igazán kedvesek, szófogadóak, könnyen képezhetőek, szelídek és nagyon ragaszkodnak gazdájukhoz. A vadászat pedig a vérükben van.

Fej+

Feje arányos a testtel, kb. 20-24 cm hosszú.

lupoid

Test+

Teste felső vonala finoman lejt a far felé, marja enyhe, háta széles és egyenes.

lupoid

Bunda+

Bundája hófehér. 

lupoid

Fülek+

Fülei nem túlvastagok, rövid szőr borítja őket.

lupoid

Farok+

Farka erős, enyhén szablya alakba görbül.

lupoid

Szőrzet+

Fedőszőre fakó, sörteszerű, durva tapintású, 5-10 cm hosszúságú és hús, nem göndörödő vagy hullámos. Aljszőre rövid, főleg télen.

lupoid

A Horvátország isztriai téségéből származó rövid- és a drótszőrű kopók történelme párhuzamosan fut egymással, de sajnos a drótszőrűek mindig is kevesebb rivaldafényt kapott. Egyrészt azért, mert a művészek a simaszőrű egyedeket jobban kedvelték, mert véleményük szerint a drótszőrű nem volt olyan megnyerő, vonzó. Azonban 1896-ban már részletekbe menően írnak a fajtáról, és egy évtizeddel később az ún. "Barbini" régióban már kereskednek is velük. A hosszú, sörteszerű bunda tiszta hófehér, a szemöldököknél bozontos, sárgás-narancsos jegyekkel tarkítva. A drótszőrű isztriai kopók robosztus testfelépítésű, nagyon erős csontozatú kutyusok. Nagyon komoly, hallgatag, már-már komor megjelenésű vadászkutyák, akiknek hangja jó messzire zeng.

TERMÉKEK

Did you know ?

A fajta az első világháború idején majdnem teljesen eltűnt, de az 1920-as évek során sikerült pár egyedet törzskönyveztetni, és végül 1948-ban az FCI hivatalosan is elismerte a fajtát. A fajta eredeti sztenderdjét 1969-ben publikálták.

PHOTOS

  • facebook