Erdélyi Kopó
A magyar izompacsirta
Eredeti név: Erdélyi Kopó
Egyéb megnevezés: Transylvanian, Bloodhound
Típus: Braccoid
Kan méret: 54-65 kg
Kan testsúly: min. 25 kg
Szuka méret: 54-65 kg
Szuka testsúly: min. 25 kg
Ápolás mértéke
6
Scenthounds and Related Breeds
FCI
Származási hely Hungary
Tudta-e? ?
A magyar kopó a 20. század elején kihalófélben volt, de 1968-ben tenyésztési program indult, s mára a hosszú lábú kopók száma már elég jelentős Magyarországon és a szomszédos Romániában. A rövid lábú erdélyi kopó azonban sajnos már nem létezik.
Az erdélyi kopók bátor, szívós kutyák, akik szívük mélyén nyugodt és kiegyensúlyozott állatok, jóllehet elég határozottak és temperamentusosak is. A szélsőséges időjárási viszonyok meg sem kottyannak nekik.
Erdélyi kopó Pár szóban :
-
Fej
Tipikus kopókra jellemző fejformája van, hosszúkás, de nem hegyes.
-
Test
Teste téglalap alakú, felső vonala egyenes, a mar hangsúlyos, a hát egyenes és nagyon izmos.
-
Bunda
Bundája fekete, szemöldökein, a pofán és a lábain cserbarna foltokkal.
-
Fülek
A fülek közepesen magasan helyezkednek el, könnyűek, egyenesen lelógnak az arcig.
-
Farok
A farok erős, közepesen magasan helyezkedik el, az alsó harmada enyhén felfelé kunkorodik.
-
Szőrzet
Szőre egész testén rövid, sűrű, egyenes és testhez simuló.
Az erdélyi kopók egy ősi magyar kutyafajtához tartoznak, Erdély éghajlata, domborzata és az ottani vadászati technikák merőben befolyásolták fejlődésüket. Virágkorukat a középkorban élték, amikor az arisztokrácia kedvelt kutyafajtája volt. Fejük alakja és tartása nagyon hasonlít a többi közép-európai kopófajtáéhoz, akárcsak arányosságuk, erős, izmos végtagjaik és farkuk alakja. Atlétaalkatok, sem túl vaskosak, sem csontsoványak. Ezek a közepes testű kutyusok kifejezetten alkalmasak a hosszútávú munkára - időben és térben egyaránt.
