Tiroli Kopó
A harmadik osztrák
Eredeti név: Tyroler Bracke
Típus: Braccoid
Kan méret: 44-50 cm
Szuka méret: 42-48 cm
Ápolás mértéke
6
Scenthounds and Related Breeds
FCI
Származási hely Austria
Tudta-e? ?
Régen számos különböző fajtája létezett a tiroli kopóknak, de csak a vörös és a fekete-cser változatok maradtak fenn. A rövidlábú változat sztenderdjét 1944-ben törölték el.
Ezek a higgadt, rendkívüli szaglással és tájékozódási képességgel megáldott, lelkes vadászkutyák önállóan is képesek a nyomot követni.
Tiroli kopó Pár szóban :
-
Fej
Koponyája széles, tisztán körvonalazott és kissé ívelt, stopja hangsúlyos.
-
Test
Törzse elég hosszú, marja nagyon hangsúlyos, ez a test felső vonalának legmagasabb pontja. Háta egyenes, erős és közepesen széles.
-
Bunda
Kétféle változata van: a vörös (amely lehet rőt, szarvasvörös vagy őzbarna) és a fekete-cser (amely fekete köpenyt vagy nyerget visel, és nem határozott alakú vöröses cserbarna jegyek találhatók a lábakon, a mellkason, a hason és a fejen, illetve cserbarna mintázat a szem fölött is megengedett). Halvány fehér jegyek is megengedettek.
-
Fülek
Fülei szélesek és magasan tűzöttek, a fülhegyek lekerekedők.
-
Farok
Farka magasan tűzött, hosszú és legalább a csánkig leér.
-
Szőrzet
Bundája kétrétegű (van aljszőrzete), sűrű és meglehetősen durva tapintású.
Mint minden kopó, a tiroli is egy ősi kelta kopófajta leszármazottja. Sűrű, kétrétegű bundájukkal a vadászkutyák legtisztább típusát testesítik meg. A 16. században I. Maximilián, a Német-Római Birodalom császára is tartott tiroli kopókat. Vadásznaplók tanúskodnak arórl, hogy vérkopóként is alkalmazták őket. Tirolban 1860 körül kezdték ellenőrzött tenyésztésüket, a fajtára vonatkozó előírásokat 1896-ban publikálták. 1908-ban ismerték el hivatalosan is a fajtát. A tiroli kopók közepes méretű, meglehetősen erős csontozatú és izomzatú, robosztus, inas vadászkutyák. Testalkatuk téglalap alakú, testük hosszabb, mint marmagasságuk.
