Más néven: egyszerű szénhidrátok, di- és triszacharidok
A cukrok a kutyák és macskák esetében nem töltenek be betegségmegelőző funkciót, és gyógyhatásuk sem ismert, viszont a túl sok cukor a táplálékban elhízást és cukorbetegséget okozhat.
Háttérinformáció
A mindennapi életben a „cukor” szó hallatán először az édes íz, az édesítés jut az eszünkbe, többnyire az olyan jellegű szénhidrátokkal összefüggésben, mint a szacharóz (szukróz) vagy a fruktóz. Ha egyéb jelző nem kapcsolódik hozzá, a „cukor” általában szacharózt (vagyis répa- vagy nádcukrot) jelöl, de akár a glükózra (szőlőcukorra), a fruktózra (gyümölcscukorra) vagy a laktózra (tejcukorra) is utalhat. A kutyákkal ellentétben a macskák nem érzékenyek az édes ízre.
Élettani hatás
A laktóz a szopós kutya- és macskakölykök számára azonnal hozzáférhető energiát biztosít, de ehhez (azaz a laktóz lebontásához) egy emésztő enzim, a laktáz jelenléte szükséges. A laktázt az elválasztott fiatal állatok szervezete már nem termeli. Mivel a felnőtt kutyák és macskák az „édeset” nem érzékelik, ráadásul a vércukrot fehérjékből maguk is elő tudják állítani, a cukrok tápértéke esetükben jelentéktelen.
Természeti erőforrás
A cukrok a legtöbb gyümölcsöt, bogyót hozó vagy gyökerében, gumójában tápanyagot raktározó növény számára a legegyszerűbb energiatároló vegyületeket képviselik, az állati szervezetben viszont e vegyületek egyetlen ismert forrása a tejcukor.
